1.    Ha a gyermeket egyedülálló szülő, ill. más törvényes képviselő gondozza, vagy
2.    ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
3.    ha a nagykorúvá vált 23. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
4.    ha a nagykorúvá vált 25. életévét még be nem töltött fiatal felnőtt felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
akkor jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, ( 2011-ben 37.050 Ft-ot)
gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át (2011-ben 39.900 Ft-ot),
A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét kell figyelembe venni
Kit tekintünk közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak?
A kérelem benyújtásánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
1.    A szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2.    a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
3.    a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat, folytató gyermeket,
4.    a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat, folytató gyermeket,
5.    korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket,
6.    a családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
A kérelemben, ill. a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.
Jövedelem vizsgálata:

Amennyiben a hatóság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, fel lehet hívni a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70 százalékát, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

Jogosultság megállapítás a vagyoni helyzet vizsgálata alapján
Akkor lehet megállapítani a vagyoni helyzet vizsgálata alapján a jogosultságot, ha az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg
1.    külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30-szorosát vagy
2.    együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80-szorosát.

Mit értünk vagyon alatt?
Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni. A vagyonvizsgálat nem terjedhet ki arra az ingatlanra, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, arra a vagyoni értékű jogra, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműre.

Jogosultság nagykorúvá válás esetén:

Amennyiben a kedvezményre való jogosultság megállapításakor a jogosult kiskorú volt, azonban annak fennállása alatt betölti 18. évét ezt követően is fennmarad – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a jogosultság
1.    23 éves koráig, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait, ill.
2.    25 éves koráig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

Pénzbeli támogatásra való jogosultság
A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság
1.    tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában,
2.    tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában
pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás összege 2011-ben 5 800 Ft. A további években az emelésről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvényben rendelkezik.

A kérelemhez a következőket szükséges csatolni:
1.    A rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről igazolás, Gyes, családi pótlék szelvény (bankszámlakivonat)
2.    Közép ill. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetén az intézmény iskolalátogatási igazolását
3.    A tanuló ill hallgató nyilatkozatát az ösztöndíj összegéről (amennyiben kap)
4.    A gyermek elhelyezése vagy ideiglenes elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhatósági határozat
5.    Személyazonosító okmányok (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ ill. adóazonosító kártya)

– a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába,
– továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek
– a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll.

A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti.

A támogatás összege:
A támogatás mértéke 2011-ben (január 1-ét követően beíratottaknál):
– a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal: 20 000,-Ft/ gyermek
– a gyermek beíratását követően második és további alkalommal: 10 000,-Ft/gyermek

Évente kétszer kapható: júniusban és decemberben

A kérelem és mellékletei:
Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban lehet beszerezni.
A kérelemben mindkét szülőnek/törvényes képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermek óvodába lépésekor általános iskolai végzettségnél magasabb képzettséggel nem rendelkezik.

A rendszeres óvodába járásról az óvoda vezetője állít ki igazolást.

•    akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át (2011-ben 42.750 forintot), feltéve, hogy
•    a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át meghaladja

Az elismert lakásnagyság
1.    ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
2.    ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
3.    ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
4.    ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
5.    ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
6.    de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A lakásfenntartás elismert havi költsége
az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.
Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450 forint

A támogatás összege
A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a család jövedelmétől és az elismert költségtől függ.
A támogatás összege:
•    az elismert lakásfenntartási költség 30 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (vagyis a nyugdíjminimumnak) 50 százalékát (2011-ben 14 250 forint);
•    a szociális törvényben rögzített – az egy főre jutó havi jövedelmet és a nyugdíjminimumot is tartalmazó – képlet alapján kiszámított összeg, amely nem lehet 2500 forintnál kevesebb, ha az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum felét (2011-ben 14.250 forintot)

Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit

Kérelem és mellékletei

1.    A támogatásra irányuló kérelmet hivatalban rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A támogatásra vonatkozó kérelmet évente meg kell újítani.
2.    Az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy milyen minőségben lakik a lakásban, egyben a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazolnia kell (tulajdoni lap, adásvételi, bérleti szerződés)
3.    Az igénylőnek a kérelem beadási hónapját megelőző hónap jövedelemigazolásain túl
4.     a lakásfenntartási kiadásokat a kérelem benyújtását megelőző  3 hónapról szóló számlákkal, kell igazolnia.(közüzemi számlák felső része)

A lakásfenntartási támogatás a kérelem beadási hónapjának 1. napjától jár.

A támogatás annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg:
•    akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (71.250-Ft) nem haladja meg és
•    fogyatékossági támogatásban nem részesül
•    érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik
A támogatás összege
A közlekedési támogatás alapösszegének mértéke 7.000 Ft/év, de amennyiben a jogosult tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll és 1-62 éves korú, a támogatás az alapösszeg 3,5-szerese (24 500,-Ft). Ezen összegek az alapösszeg 0,5- szeresével emelkednek, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorú(ak) eltartásáról saját háztartásában gondoskodik.
A támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be, a fenti határidőt követően akkor, ha a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.
SZERZÉSI TÁMOGATÁS
A személygépkocsi szerzési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsi szerzéséhez nyújtott támogatás.
A szerzési támogatás csak belföldi kereskedelmi forgalomban történő vásárlás, ill. a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal előzetes engedélyével vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.
Jogosultak köre
Súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött és a járás, terhelhetőség és tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több.
Jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozottnak állapítható meg:
•    aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa vállalja,
•    aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt és
•    akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét (71.250-Ft) nem haladja meg, valamint
•    a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban.
A támogatás iránti kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be!
A jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év, a határozat érvényességi ideje kérelemre évente meghosszabbítható.
Támogatás összege
A támogatás mértéke a vételár, ill. a vám és általános forgalmi adó együttes költségének 60{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, legfeljebb azonban 300.000-Ft.
A támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható.
A szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről a Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével július 31-ig dönt és értesíti a kérelmezőt.

ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS
A személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, mely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását.
A támogatás összege:
az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000 Ft.

A támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult.

A jogosultak köre:
1.    érvényes vezetői engedély
2.    a kérelem beadását megelőző hét évben nem részesült átalakítási támogatásban,
3.    a családban a kérelem beadását megelőző évben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 71.250 Ft-ot.

Az átalakítási támogatás iránti kérelem bármikor benyújtható.

•    az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú
•    az a rendszeres szociális segélyben részesülő, aki munkaképességét 67 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-ban elveszítette, illetve legalább 50 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy fogyatékossági támogatásban részesül
•    a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott
•    a központi szociális segélyben részesülő
•    a rokkantsági járadékos
•    az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban
•    az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Normatív alapon jogosult közgyógyellátási igazolványra az a személy,
akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes területi egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át.
Méltányosságból jogosult közgyógyellátási igazolványra az a személy,
akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg illetékes területi egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, egyedül élő esetén a 200{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, feltéve, hogy közgyógyellátásra egyéb jogcímen nem jogosult.
Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011. január 1-jétől 28.500 Ft.
Ügyintézés kezdeményezhető:
a kérelem benyújtásával levélben, vagy személyesen a szociális ügyintézőnél.

Szükséges iratok:
1.    személyi igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, TAJ kártya,
2.    alanyi jogú közgyógyellátásra jogosult esetében a kérelemnyomtatvány II. részénél felsorolt ellátásokról az igazolás, hatósági bizonyítvány vagy határozat,
3.    és alanyi jogosult esetében akkor, ha a kérelmező rendszeresen szed gyógyszert, úgy lezárt borítékban a háziorvos igazolását a rendszeres gyógyító ellátás költségéről;
4.     egyéb esetben a család jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat és lezárt borítékban a háziorvos igazolását a rendszeres gyógyító ellátás költségéről.

Azonban csak olyan személy veheti igénybe az időskorúak járadékát, aki a 62. életévet vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és
1.    egyedülálló személyként – amennyiben még nem töltötte be a 75. életévét – a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, azaz 2011-ben 27 075 forintot, illetve – amennyiben betöltötte a 75. életévét – a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át (2011-ben 37 050 forintot), vagy
2.    nem egyedülálló személyként a saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 80{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át, azaz 2011-ben 22 800 forintot.
Az időskorúak járadékára való jogosultság fennállását a települési önkormányzata jegyzője két évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia.
Ki nem jogosult az időskorúak járadékára?
Bizonyos esetekben nem nyújtható az ellátás, illetve a folyósítást meg kell szüntetni. Ebbe az esetkörbe tartozik, ha az igénylő, vagy az ellátást igénybe vevő személy
1.    előzetes letartóztatásban van, elzárás illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
2.    3 hónapot meghaladó időtartamot tölt külföldön; vagy
3.    a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélye lejárt vagy visszavonták.
Mennyi a járadék összeg?
Az időskorúak járadékát havonta folyósítják, amelynek összege attól függ, hogy a jogosult egyedülálló vagy sem, illetve rendelkezik-e jövedelemmel vagy jövedelme egyáltalán nincsen.
Jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén a járadék összege:
1.    ha a jogosult egyedülálló – és még nem múlt el 75 éves – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, azaz 2011-ben 27 075 forint, abban az esetben, ha betöltötte a 75. életévét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, azaz 37 050 forint,
2.    ha a jogosult nem egyedülálló, akkor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, azaz 2011-ben 22 800 forint.
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén:
1.    ha a jogosult egyedülálló és nem múlt el még 75 éves az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 95 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-ának és a jogosult havi jövedelmének különbözete, ha elmúlt 75 éves az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a és a jogosult havi jövedelmének különbözete;
2.    ha nem egyedülálló az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 80 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-ának és a jogosult havi jövedelmének különbözete.
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén, ha a támogatás összege a fenti szabályozás szerint az ezer forintot nem érné el, akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell részére megállapítani.

Amennyiben szükség van személyes kapcsolatfelvételre, minden esetben írásos, a polgármester és a jegyző eredeti aláírásaival és bélyegzővel ellátott megbízással (mint pl. a szemétszállítási vonalkódok átadása esetén)keresik fel embereink Önöket, és akkor sem szükséges a kapun beengedni őket!
Kérem ezt tartsák szem előtt, és idegeneket ne avassanak bizalmukba, ne engedjenek be a portájukra!
Ha bárki gyanús embereket lát kérdezősködni, megfigyelni, lassan haladó  járművel közlekedni, jelezzék a Hivatalba, vagy közvetlenül a körzeti megbízott felé.
Elérhetőség: Farkas Dániel körzeti megbízott: 06-70/210-2609.
Pulainé Varga Gabriella
jegyző

a.)     akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj             mindenkori legkisebb összegének 120{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}át,
b.)     aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb             összegének 150{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át
nem haladja meg, és a családjának vagyona nincs.

Kérelem és mellékletei:

Az ellátásra való jogosultságot a polgármesteri hivatalban beszerezhető formanyomtatványon kell igényelni. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező háztartásában élők kérelem beadását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat.

A szociális rászorultságról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, melynek hatályossága 1 év.

Egészségügyi szolgáltatás kérelem

Az a Daruszentmiklóson bejelentett lakcímmel rendelkező (ha több lakcíme van, akkor a településen tartózkodási hellyel rendelkező) személy, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy egyéb okból tartósan, vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd és helyzetén más módon nem lehet segíteni.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában:
•    tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerülnek,
•    elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűntény áldozata lett,
•    nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező, vagy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
•    egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-át,
•    a kérelmező családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori összegét nem éri el.
és a kérelmező, vagy családja nem rendelkezik vagyonnal, vagy nem él átlagot meghaladó életkörülmények között. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011. január 1-jén 28.500 Ft.

Ügyintézés kezdeményezhető a kérelem benyújtásával személyesen a szociális ügyintézőnél.

Az átmeneti segély iránti kérelemről a polgármester dönt.

Szükséges iratok:
1.    személyi igazolvány,
2.    lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
3.    a család jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások,
4.    a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó igazolás, irat, vény másolata

Kik jogosultak az ápolási díjra?
Ápolási díjra a jegyes kivételével minden hozzátartozó jogosult lehet. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni
1.    a házastársat;
2.    az egyeneságbeli rokont;
3.    az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
4.    az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
5.    a testvért;
6.    az élettársat;
7.    az egyeneságbeli rokon házastársát;
8.    a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint
9.    a testvér házastársát.
A felsorolt személyek három jogcímen vehetik igénybe az ápolási díjat.
I. Ha a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló
1.    súlyosan fogyatékos vagy
2.    tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak, akinek
1.    látóképessége
1.    a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik vagy
2.    aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
2.    a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
3.    értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
4.    aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető
5.    a helyváltoztatása tekintetében
1.    mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli vagy
2.    az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul.
Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel.
II. Az, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, szintén igényelhet ápolási díjat a települési önkormányzattól.
Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az, aki esetében az alábbi feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll: mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni. Ezen feltételek fennállásának igazolására a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét kell kérni. A szakvéleményt az önkormányzat szerzi be, és a szakértői díjat is az önkormányzat fizeti meg.
Ki nem jogosult az ápolási díjra?
A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy
1.    két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
2.    óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
3.    közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója;
4.    rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, ill. ha az ápoló személynek saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve hogy az ápolási díjban már legalább 10 éve részesült;
5.    szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
6.    keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe).
A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:
1.    a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg;
2.    az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
3.    az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?
Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani, a helyszínen beszerezhető nyomtatványon .
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
1.    igazolását, arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és
2.    szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
Mennyi az ápolási díj összege?
Az I. pontban ismertetett esetben a költségvetési törvényben meghatározott összeg 100{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, mely 2011. évben 29.500 Ft,
a III. pontban ismertetett esetben pedig 130 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a (38.350 forint).

Abban az esetben, ha az ápoló személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ápolási díj és a rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete kerül megállapításra ápolási díj címén. Ha ez a különbözet nem éri el az ezer forintot, a jogosult részére ezer forint havi ápolási díjat állapítanak meg.
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
A már jogosulttá vált személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha
1.    az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
2.    az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;
3.    az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap első napjával kell megszüntetni);
4.    az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, vagy
5.    valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be.