Az ápolási díj olyan anyagi hozzájárulás, amelyet a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozók vehetnek igénybe.
Az ápolási díj három jogcímen vehető igénybe:
1.    állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy ápolása,
2.    a 18. évét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása,
3.    a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén.

Kik jogosultak az ápolási díjra?
Ápolási díjra a jegyes kivételével minden hozzátartozó jogosult lehet. Az ápolási díj szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni
1.    a házastársat;
2.    az egyeneságbeli rokont;
3.    az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyermeket;
4.    az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülőt;
5.    a testvért;
6.    az élettársat;
7.    az egyeneságbeli rokon házastársát;
8.    a házastárs egyeneságbeli rokonát és testvérét, valamint
9.    a testvér házastársát.
A felsorolt személyek három jogcímen vehetik igénybe az ápolási díjat.
I. Ha a hozzátartozó állandó és tartós gondozásra szoruló
1.    súlyosan fogyatékos vagy
2.    tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
A törvényi szabályozás azt tekinti súlyosan fogyatékosnak, akinek
1.    látóképessége
1.    a látóképessége segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon teljesen hiányzik vagy
2.    aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes; vagy
2.    a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján, valamint spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszédének érthető kiejtése is elmarad; vagy
3.    értelmi akadályozottsága genetikai illetőleg magzati károsodás vagy születési trauma következtében, továbbá 14. életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt, középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
4.    aki IQ mértékétől függetlenül a személyiség egészét érintő fejlődési zavarban szenved és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető
5.    a helyváltoztatása tekintetében
1.    mozgásszervi károsodása illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli vagy
2.    az állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul.
Tartósan betegnek az tekinthető, aki előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb ideig tartó állandó ápolást, gondozást igényel.
II. Az, aki fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, szintén igényelhet ápolási díjat a települési önkormányzattól.
Fokozott ápolást igénylő személynek minősül az, aki esetében az alábbi feltételek közül legalább három egyidejűleg fennáll: mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni. Ezen feltételek fennállásának igazolására a megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleményét kell kérni. A szakvéleményt az önkormányzat szerzi be, és a szakértői díjat is az önkormányzat fizeti meg.
Ki nem jogosult az ápolási díjra?
A hozzátartozó nem jogosult az ápolási díjra abban az esetben, ha az ápolt személy
1.    két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézetben, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményben kap elhelyezést,
2.    óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
3.    közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója;
4.    rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenysége során keresőképtelenné válása esetén folyósítanak, ill. ha az ápoló személynek saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve hogy az ápolási díjban már legalább 10 éve részesült;
5.    szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója
6.    keresőtevékenységet folytat és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (az otthon végzett munka itt nem vehető figyelembe).
A fenti 1-3. pontok tekintetében azonban a hozzátartozó mégis jogosulttá válik az ápolási díjra, ha:
1.    a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg;
2.    az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg;
3.    az óvoda, a közoktatási illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
Milyen módon lehet az ápolási díjat igényelni?
Az ápolási díj iránti igényt az ápolást végző hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani, a helyszínen beszerezhető nyomtatványon .
Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
1.    igazolását, arról, hogy az ápolt személy súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg és
2.    szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt személy önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
Mennyi az ápolási díj összege?
Az I. pontban ismertetett esetben a költségvetési törvényben meghatározott összeg 100{2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a, mely 2011. évben 29.500 Ft,
a III. pontban ismertetett esetben pedig 130 {2e2132c57169493451ab3c5540ec278301c5498b2365035ce5e9bd83179a8488}-a (38.350 forint).

Abban az esetben, ha az ápoló személy más rendszeres pénzellátásban is részesül, az ápolási díj és a rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete kerül megállapításra ápolási díj címén. Ha ez a különbözet nem éri el az ezer forintot, a jogosult részére ezer forint havi ápolási díjat állapítanak meg.
Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időnek számít és az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és ha a jogosult magán-nyugdíjpénztári tag, akkor magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére is kötelezett. A társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulékát pedig az ápolási díjat folyósító települési önkormányzatnak kell megfizetnie.
Milyen esetben szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság?
A már jogosulttá vált személy jogosultságát meg kell szüntetni, ha
1.    az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé;
2.    az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti;
3.    az ápolt személy meghal (ez esetben az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap első napjával kell megszüntetni);
4.    az ápolást végző személy vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, vagy
5.    valamilyen jogosultságot kizáró körülmény következik be.