A daruhegyiek elégedetlensége 1922-ben bontakozott ki igazán, melynek oka a földreform volt. 1927-ben Elõszállás névvel egyesítették a helységeket, és a nagyközséget a sárbogárdi járásba osztották be. A község önkormányzati képviselõ-testületébe Daruhegybõl egy tagot választottak. Daruhegyen 80 tanulót 2 tanteremben két tanító oktatott, mely egészen 1940-ig római katolikus népiskola volt, ezután került sor az államosításra. Elõszállás külsõ településein a második világháborút követõ földreform befejezése után gyors lakossági növekedés volt. Daruhegyen a népesség 1946-ban már meghaladta az 1200 fõt, ami önmagában is magyarázatul szolgált arra, hogy önálló községesítési törekvések elinduljanak. Az önállósodási törekvések több mint 55 év után végül is eredményhez vezettek.

Daruszentmiklós a 97/2001.(VIII.27.) KE határozat alapján a 2002. október 20-i önkormányzati választásokkal vált önálló településsé. Az Elõszállás nagyközségbõl kivált település elsõ önkormányzati képviselõ-testületét és elsõ polgármesterét választotta meg a lakosság.

Daruszentmiklós Község három kisebb településrészt – Kisszentmiklós, Dánieltelep és Daruhegy – foglal magába.

A megalakult község önálló orvosi rendelõvel, védõnõi szolgálattal, napközi otthonos óvodával, 8 osztályos általános iskolával rendelkezik. A polgármesteri hivatal kialakításával az ügyek helyben intézhetõk. A Dunaújvárostól 23 km-re lévõ településen többségben mezõgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van.

Az önkormányzat legfontosabb feladatainak a meglévõ intézmények mûködõképességének biztosítását és a település folyamatos fejlődését tartja.