Polgármester:

Rauf Norbert

tagjainak száma :

6 fõ

Csordásné Makra Katalin     FÜGGETLEN

Fogarasi Béla                    FÜGGETLEN

Kiss Jánosné                    FIDESZ

Kaszás Imre FÜGGETLEN

Markovics Ferencné          FÜGGETLEN

Pető János András FÜGGETLEN      

Szeretettel köszöntjük településünk honlapján, amely azzal a kettõs céllal jött létre, hogy egyfelõl bemutassuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, kulturális életünket minden érdeklõdõ számára, hasznos információkat nyújthassunk azoknak, akik településünkre készülnek utazni, vagy itt szeretnének üzleti vállalkozásba kezdeni, másfelõl – a helyben élõk számára közérdekû információk és szolgáltatások elérhetõvé tétele révén – erõsítsük a polgármesteri hivatal ügyfélbarát és szolgáltató jellegét, új kommunikációs csatornát nyissunk meg a lakosság felé.

Ezen célok elérése érdekében igyekeztünk az Internet nyújtotta lehetõségeket minél jobban kihasználni. A honlappal szeretnénk egyszerûbbé tenni mindenki számára az információhoz jutást, megkönnyíteni az ügyintézést, és a jövõben is törekszünk arra, hogy folyamatosan bõvítsük a honlapon elérhetõ elektronikus szolgáltatások és tartalmak körét.

Elõszállás neve 1537-ben bukkant fel, területén több szállás is volt, melyeket a Fejér megyének ezen a részén élõ kun népek alapítottak. Lakói fõleg legeltetõ állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. Ezt a nomádokra jellemzõ életmódot a 16. század elejéig ûzték. Az elõszállási uradalmi gazdálkodás 1823 táján kezdett különválni a zirci apátság többi birtokától, a lakosság száma 1920-ban megközelítette a 3500 fõt, azonban nem zárt falvakban, hanem szórt településeken éltek.Megemlítik Hercegfalva, Elõszállás puszta, Róbertvölgy, Kiskarácsony, Nagykarácsony, Ménesmajor, Elõszállás, Daruhegy, Nagykarácsonyszõlõhegy településrészek nevét.

A daruhegyiek elégedetlensége 1922-ben bontakozott ki igazán, melynek oka a földreform volt. 1927-ben Elõszállás névvel egyesítették a helységeket, és a nagyközséget a sárbogárdi járásba osztották be. A község önkormányzati képviselõ-testületébe Daruhegybõl egy tagot választottak. Daruhegyen 80 tanulót 2 tanteremben két tanító oktatott, mely egészen 1940-ig római katolikus népiskola volt, ezután került sor az államosításra. Elõszállás külsõ településein a második világháborút követõ földreform befejezése után gyors lakossági növekedés volt. Daruhegyen a népesség 1946-ban már meghaladta az 1200 fõt, ami önmagában is magyarázatul szolgált arra, hogy önálló községesítési törekvések elinduljanak. Az önállósodási törekvések több mint 55 év után végül is eredményhez vezettek.

Daruszentmiklós a 97/2001.(VIII.27.) KE határozat alapján a 2002. október 20-i önkormányzati választásokkal vált önálló településsé. Az Elõszállás nagyközségbõl kivált település elsõ önkormányzati képviselõ-testületét és elsõ polgármesterét választotta meg a lakosság.

Daruszentmiklós Község három kisebb településrészt – Kisszentmiklós, Dánieltelep és Daruhegy – foglal magába.

A megalakult község önálló orvosi rendelõvel, védõnõi szolgálattal, napközi otthonos óvodával, 8 osztályos általános iskolával rendelkezik. A polgármesteri hivatal kialakításával az ügyek helyben intézhetõk. A Dunaújvárostól 23 km-re lévõ településen többségben mezõgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van.

Az önkormányzat legfontosabb feladatainak a meglévõ intézmények mûködõképességének biztosítását és a település folyamatos fejlődését tartja.

2006. oktober 29. -en hivatalosan is elindult Községünk honlapja. Jelenleg az oldal béta verzióban üzemel, így lehetnek még kissebb leállások, illetve módosulások. Szeretnénk a helyi közösségi életet kicsit szinesebbé tenni ezzel az oldallal, ezért egy egyszerû regisztráció után, akár hírt vagy aktuális információt is lehet beküldeni.
Az oldal mûködése közben, ha bármi hibát  észlel, kérem jelezze a  factory@commers.hu -cimen.

További kellemes böngészést kívánunk!